Teny�szt� vagy szapor�t�?

Ki�ll�t�sokra, kutyaiskol�ba egy�b kuty�s rendezv�nyekre j�r

Nem viszi kuty�it kutyaiskol�ba, nem mutatja be õket ki�ll�t�son, teny�szszeml�n

Tagja kuty�s szervezeteknek, klubboknak

Nem �rdekli komolyabban a “kuty�s vil�g”

Kuty�i minõs�g�t igazolj�k ki�ll�t�si �s teny�sszemle eredm�nyeik, munk�ra val� alkalmass�guk (munkakuty�k eset�ben) bizony�tott

Kuty�i b�r fajtatiszta kuty�k, minõs�g�k k�ts�ges, hiszen soha nem voltak bemutatva kutyaki�ll�t�son

A k�lyk�k t�rzsk�nyv�n sz�mos Champion/munkavizsg�s õst tal�lunk, soha nem teny�szt �s k�n�l elad�sra t�rzsk�nyv n�lk�li k�lyk�ket

A k�lyk�k t�rzsk�nyv�n elv�tve tal�lunk ki�ll�t�sgyõztes vagy munkavizsg�s õs�ket, esetleg nincs is a kicsiknek t�rzsk�nyv�k

T�mogatja menhelyeket, tudja, hogy tev�kenys�g�vel elker�lhetetlen�l maga is szerepet j�tszik a kuty�k t�lszaporod�s�ban, ez�rt nagy gondoss�ggal v�lasztja ki a megfelelõ gazdit a kennel�bõl sz�rmaz� kuty�knak

Hisz abban, hogy mivel minden k�lyk�t elad, tev�kenys�g�vel nem j�rul hozz� az �let�ket menhelyen v�gzõ kuty�k egyre magasabb sz�m�hoz

J�l ismeri a teny�sztett fajt�t, annak minden elõny�s ill. h�tr�nyos tulajdons�g�t �s ezekrõl ny�ltan besz�l a l�togat�inak. Tudja milyen eg�szs�ggel kapcsolatos probl�m�k mer�lhetnek fel az adott fajt�ra jellemzõen. Kuty�i szûrtek �s mentesek a fat�ra jellemzõ �r�kletes betegs�gektõl, a fedezõkanokat is a fentiek figyelembev�tel�vek v�lasztja ki

Nem ismeri k�l�n�sebben a fajt�t, gyakran azzal sincs tiszt�ban, hogy a fajt�n bel�l milyen genetikai probl�m�kkal tal�lkozhat, �gy a fedezõkanok kiv�laszt�s�n�l sem veszi fontol�ra ezeket a szempontokat

Ell�tja l�togat�it tan�csokkal a szobatisztas�g el�r�senek legjobb m�dszereirõl, a kik�pz�s, szocializ�ci�, az eg�szs�gmegõrz�s eszk�zeirõl; otthon van minden a kuty�kkal, �s a teny�sztett fajt�val kapcsolatos t�m�ban

Saj�t v�lem�nye van a felsorolt t�m�kkal kapcsolatban, ami nem igaz�n esik egybe a szak�rtõk v�lem�ny�vel, nem veszi a f�radts�got, hogy olvasson, k�pezze mag�t a kuty�kkal kapcsolatban

Felaj�nlja seg�ts�g�t �s b�rmikor sz�vesen ad tan�csot a hozz� fordul�knak

Maximum egy “Viszl�t” esetleg egy “Sok szerencs�t” telik tõle

K�r�s�nkre referenci�kat tud felmutatni

Nincsenek referenci�i, hiszen azt sem jegyzi fel, hogy a teny�szet�ben sz�letett k�lyk�k hova ker�lnek

J�l ismeri a k�lyk�k felmenõit

Az anya illetve az apa kuty�n k�v�l nem ismeri a kicsik t�rzsk�nyv�n szereplõ kuty�kat

Folyamatosan �rdeklõdik a tõle sz�rmaz� kuty�k hogy l�t�rõl, gyûjti az inform�ci�kat a felmer�lõ eg�szs�gi probl�m�kr�l

A k�ly�k elad�sa ut�n nem t�rõdik a kicsik sors�val

Az�rt teny�szt, hogy egyre jobb kuty�kat teny�sszen, jav�tsa a v�rvonal�t �s a fajt�t

A teny�szt�s sz�m�ra puszt�n anyagi forr�s

Csak ritk�n, alkalmank�nt k�n�l elad�sra k�lyk�ket, nem �zlet sz�m�ra a teny�szt�s, a minõs�g a fontos sz�m�ra nem pedig a mennyis�g

Folyamatosan k�n�l elad�sra k�lyk�ket, gyakran elsõsorban kereskedõknek termel (b�szk�n meg is eml�ti �rdeklõd�s�nre, hogy tõle bizony Olaszorsz�gba, Hollandi�ba viszik a k�lyk�ket)

Ritk�n ism�tel almot (Ugyanazon sz�lõp�rral ritk�n, fõk�p kiemelkedõ minõs�g �jb�li el�r�se c�lj�b�l ism�tel almot)

Gyakran k�n�lja elad�sra ugyanazon sz�lõp�r k�lykeit (legink�bb k�zeli, olcs� fedezõkanokat haszn�l)

Csak a fajtastandardnak megfelelõ, minõs�tett kuty�kat haszn�l teny�szt�sre

A teny�szt�sbe fogott kuty�k ritk�n felelnek meg a fajta standardnak

Csak j� idegzetû kuty�kat fog teny�szt�sbe

A sz�lõk sokszor f�l�nk vagy agressz�v kuty�k

Csak m�sodik �let�v�ket bet�lt�tt kuty�kkal teny�szt, azokkal is csak limit�lt alkalommal

Eg�szen fiatal kuty�kat is teny�szt�sbe fog, ak�r egym�st k�vetõ t�zel�seket is kihaszn�lva

A fedezõkanok kiv�laszt�sa azok minõs�ge alapj�n t�rt�nik, �gy ak�r az orsz�g legt�volabbi sark�ban vagy m�s orsz�gban is �l, a komoly teny�sztõ idõt, p�nzt nem sajn�lva elviszi hozz� szuk�j�t (ha van is saj�t fedezõkanja, csak alkalmank�nt haszn�lja saj�t szuk�ihoz)

A fedezõkanok kiv�laszt�sa elsõsorban anyagi �s k�nyelmi megfontol�s alapj�n t�rt�nik – olcs� legyen, k�zel legyen (ha van saj�t fedezõkanja legink�bb azt haszn�lja)

A sz�ks�ges teszteket (fajt�nk�nt k�l�nb�zhet de legink�bb a cs�põ�z�leti diszpl�zia illetve a szem �r�kletes betegs�geinek kiszûr�s�re) kuty�in elv�gezteti

Kuty�it nem veti al� a sz�ks�ges teszteknek (hiszen nem kev�s p�nzbe ker�lnek!) �gy k�nnyen meglehet, hogy  betegs�gekkel terhelt vagy hordoz� �llatokat teny�szt

A kiskutya ut�n �rdeklõdõk sok esetben egy v�rakoz� list�ra ker�lnek

A kiskuty�kat sz�let�s�k ut�n gyakran helyi lapokban is hirdeti. Magyarorsz�gra jellemzõen a “Kutya” �js�gban is sok hirdet�st tal�lunk amely felkeltheti gyan�nkat, hogy szapor�t�val �llunk szemben. Legy�nk fokozottan �vatosak ha hasonl� sz�veget l�tunk: “folyamatosan kaphat�k”, “mûszaki cikkre cser�lhetõ”, stb

A kicsik �ra term�szetesen fajt�nk�nt m�s �s m�s, �s persze egy ritka, vagy �ppen divatos fajta k�lykei�rt is t�bbet k�rnek a teny�sztõk. Egy elismert kennelbõl sz�rmaz�, ki�ll�t�sra-teny�szt�sre v�s�rolt minõs�gi kiskutya �ra lehet ak�r 150-250 ezer Ft is. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy 50-60 ezer Ft alatt nem igen v�rhatunk j� minõs�get. Gondoljunk csak bele, hogy egy j� teny�sztõ nem kev�s p�nzt inveszt�l bele teny�szszuk�ja felnevel�s�be, ki�ll�t�sokon val� bemutat�s�ba, a sz�ks�ges tesztek elv�geztet�s�be �s ezen fel�l elutazik ak�r 1500-2000 km-ert is a kiv�lasztott kanhoz �s ott nem kis �sszeget fizet ki a kan gazd�j�nak a fedeztet�s�rt. Az anya kuty�t j� minõs�gû eledellel eteti, a kicsiket sz�let�s�k ut�n maxim�lis ell�t�sban r�szes�ti, nem “sp�rolja ki” belõl�k az “anyagot”

Egy szapor�t�t egyetlen szempont vez�rel, min�l kevesebb k�lts�ggel felnevelni az almot, ak�r az anyakutya lestrap�l�sa �r�n is �s gyorsan eladni õket.

Az ilyen kennelekben 15-40 ezer Ft k�z�tt is kaphatunk kiskuty�t.

A k�lyk�ket ad�sv�teli szerzõd�s al��r�s�val, gyakran (magasabb �r mellett) garanci�val adja �t az �j tulajdonosnak

Itt nem kell al��rnunk semmif�le szerzõd�st, m�g a nev�nket sem sz�ks�ges megmondanunk – ezt az embert nem �rdekli mit sz�nd�kozunk tenni a kiskuty�val, csak fizess�k ki az �r�t

A kuty�k j�l szocializ�ltak, bar�ts�gosak, l�tszik, hogy foglalkoznak vel�k

A kuty�k f�l�nkek, esetleg agressz�vek, nincsenek tan�tva

Nem tart t�bb kuty�t mit amennyire ideje, p�nze van �s amennyit megfelelõen el tud l�tni, �s ami tal�n a legfontosabb amennyit szeretni tud. A kuty�k tiszt�k, “j�lf�s�ltek”, szemmel l�that�an eg�szs�gesek �s j�kedvûek

A szapor�t�k kennelei t�bbnyire t�lzs�foltak, a kuty�k l�that�an �polatlanok. A kuty�k gyakran betegnek, rosszkedvûnek tûnnek.

A kiskuty�k sz�leit sz�vesen megmutatja, ha a papakutya nem kennel�ben �l, fot�t mutat r�la

Gyakran vonakodva vagy egy�ltal�n nem mutatja meg a k�lyk�k sz�leit.

Ha m�gis megn�zhetj�k õket, sokszor agressz�v vagy f�l�nk kuty�kat l�tunk

J� minõs�gû kutyat�ppal eteti k�ly�k �s felnõtt kuty�it

Olcs�, gyenge minõs�gû t�ppal eteti kuty�it, sokszor a k�lyk�k is a felnõtteknek valõ eledelt kapj�k

Elõvigy�zatos a k�lyk�k eg�szs�g�t vesz�lyeztetõ betegs�gekkel szemben, ez�rt a l�togat�knak le kell venni�k a cipõj�ket, kezet kell mossanak mielõtt a kicsikkel tal�lkoznak. Ha a kicsik m�r a szabadban vannak ne csod�lkozzunk, hogy ha nem l�phet�nk be a sz�mukra elker�tett ter�letre

Semmilyen elõvigy�zatoss�got nem tapasztalunk, sõt a kiskuty�kat szinte a kez�nkbe nyomja

A kiskuty�kat minimum 8-10 hetes korukig anyukkal �s testv�reivel hagyja. Ez alatt az idõ alatt a k�ly�k nagyon sok mindent tanul anyj�t�l �s sok tapasztalatot szerez a testv�reivel folytatott j�t�k sor�n

M�r hat hetesen elad�sra k�n�lja a kicsiket, s biztos�t benn�nket r�la, hogy “m�r egyed�l esznek”

A teny�sztõ gondot ford�t a kicsik szocializ�ci�j�ra, gyakran k�zbe veszi õket, k�l�nb�zõ zajokkal, t�rgyakkal ismerteti meg õket. Hozz�szoktatja õket a f�s�l�shez, ahhoz, hogy megvizsg�lja a fogaikat, gyakran m�g a ki�ll�t�si tr�ninget is megkezdi a k�lyk�kkel.

A k�lyk�k etet�s�n, tiszt�ntart�s�n  k�v�l nem nagyon foglalkozik a kicsikkel. Sok esetben az idegen ember l�tv�ny�t�l a k�lyk�k megijednek, elszaladnak

Nem ad el egyidõben k�t k�lyk�t egy kezdõ kuty�snak

“K�t legyet egy csap�sra” – ez a legjobb kifejez�s

K�rd�seket tesz fel az �rdeklõdõknek. �rdekli, hol �s hogyan akarj�k majd tartani a kuty�t, ki fogja majd gondozni, s�t�ltatni stb.

Nem tesz fel k�rd�seket a kiskutya j�võj�t illetõen, akinek van r� p�nze, had vigye